Van, aki a legnagyobb élménynek éli meg a test halálát – jógi, bógi, rogi, samadhi, a halál művészete

 In Filozófiai cikkek, tudatváltás meditációval

Forrás: Szvámí Ráma, Szent Utazás – Értelmesen élni, méltósággal meghalni

 

Samadhi és a halál művészete

A halál utáni létezésről már írtam a szent iratok alapján: Halál utáni élet, a halál művészete az ősi, több ezer éves bölcsességek, szent iratok alapján – upanisadok, a halál után, halál előtti állapot, halál utáni élmények

A bölcsek azt mondják a halál megmutatja, hogyan éltünk, hiszen ott már nem tudunk elmenekülni. És botorság nem készülni erre. Egy mély meditáció hasonlatos a halállal. Meghal az, ami nem valódi. És a megszabadult, megvilágosodott emberek arról számolnak be, hogy, ha komoly szellemi praxist végzünk és elmélyítjük a meditációt, akkor túl léphetünk a halálon, mely csak testünket fogja érinteni. Ezt bárki elérheti szorgalmas gyakorlással és önfegyelemmel – állítják ők és a szent iratok. Patandzsali nem véletlenül dolgozta ezt ki a jógatudományban – jógi, bógi (a külvilág anyagi élvezője), rogi, samadhi, a halál művészete.

 

Létezik egy nagyon mély béke és boldogságérzet, mely semmihez nem fogható, mely átsugárzik a halál félelmén. Ez a 8. szint a Rádzsa-jógában. Ide lehet eljutni ezen az úton. Ez a samadhi. Így a halál művészete megnyílik előttünk és eltűnnek a félelmek, ekkor kezdünk el élni csak igazán. És a halál olyan lesz számunkra, mintha csak ruhát cserélnénk. A samadhi szint pedig megfelel a Lélek szintjének, a turiyának. Ezekről itt írtam: Ébreszd fel a benned lévő gurut. Az önismereti, spirituális utazásunk belső energiánk fejlesztésével is megtörténhet, gyakorlatok a cikkben – kundalini felébresztése, kundalini meditáció, kundalini energia
A samadhi (szamáhitam) két részre osztható: formával bíró részre (szavikalpa) és forma nélküli részre (nirvikalpa). A szavikalpában olyan, mintha a test nem hozzánk tartozna. Létezik a gondolkodó, a gondolat tárgya, és a gondolkodás is. A nirvikalpában már csak a tudó létezik.

 

A jógi, a bógi és a rogi – Fájdalom vagy ünnep a halál? Attól függ, ki éli meg

A jógi lecseréli a testét, mert elhasználódott. Neki csupán mély meditáció a halál (maha samadhi). Talán nagy nyugalomként fordíthatnánk ezt le, de ez nem hétköznapi nyugalom! És az élet része a halál, ahogy Swami Rama mondja, mint egy nagy palota, ahol az egyik bejárat a születés a másik a halálnak felel meg. És az upanisadból kiolvashatjuk azt is, hogy a testben hol vannak a nádik és energiacsatornák.

 

A szusumnában pedig olvashatunk a gerincoszlop közepén felfelé haladó csatornáról, melyben áramlik a kundalini. A jógi az, aki elméjét teljes mértékben kontrolálja és meghaladja azt. A bógi nem képes erre és rogi (beteg) lesz idővel. Hiszen az elme hatása a testen tükröződik (lásd pszichoszomatika). Keleten ünneplik a halált. Létezik a hima-szamádhi, mely során a jógi samadhiban ül és leveti megfagyott testét. A dzsala samadhi lényege pedig, hogy a Himalája mély folyóvizében a jógi visszatartja lélegzetét és leveti testét. Ez nem öngyilkosság, ilyenkor a jógi az Abszolúttal, Istennel olvad össze. De sok más megoldás létezik még, ha eljött az idő. A jógi képes a solar plexuson belső tüzet gyújtani és csak hamut hátrahagyni. Ők nem élnek meg ilyenkor fájdalmat.

 

A halálból visszajönni?

Állítólag páran ismerik csak ezt a tudást a Himalájában, Tibetben. A nap tudományának, illetve prána vidjának hívják ezt, melyről beszámol Swami Rama, mikor egy hangyát 3 részre vágott és utána a jógi mély meditációba esett és felélesztette a hangyát. Jézus Lázárt támasztotta fel, de a jógi más holttestébe is be tud költözni. Ramana Maharsi pedig mikor édesanyja haldoklott átvitte az önvaló felismeréséhez őt. Hihetetlen dolgok és szintek vannak.

 

 

Egy hatásos gyakorlat

A világ ragaszkodásokat hoz létre. Ezt kell nap, mint nap levetkőznünk, mert halálunkkor ez nem fog menni egy pillanat alatt és ez fájdalmat okozhat. Ahogyan az alvás is megmutatja az aznapi cselekvésünk minőségét a halál is ezt fogja tenni. A bölcsek szerint ez határozza meg a következő életünket is (halálunk milyensége). Ilyekor hiába kerülünk a jelenbe az elme felerősödik a félelemmel, kötődésekkel együtt.

 

A halál művészete Indiában

Indiában, amikor valaki készül elmenni, a Bhagavad-gítából szokták a második fejezetet felolvasni. Minden egy, ám a világ dolgai iránti vágyakozás az egyet sokká változtatja. Az upanisadokban Nacsikéta azt mondja: ,,Aki a sokat látja az Egy helyett, halálról halálra vándorol.” Mit választunk? Istent vagy mammont? Az állandót vagy a múlandót? Életet vagy halált? Élvezzük az evilági dolgokat, de azok múlandóak, így butaság ragaszkodni hozzájuk, int minket Swami Rama.

 

 

Attila Cross

Keresztes Attila, a cikkek írója


A cikkeimben integrálom a nyugati pszichológiát a keleti filozófiával. Orvosi szaklapokban publikálok és 3 területről van egészségügyi szakvizsgám (keletei-nyugati medicina). 2005 óta dolgozom emberekkel és 350+ a nyilvános ajánlások (sikertörténetek száma) a honlapon.

 

Cikk kategória (angol, magyar)

AJÁNLOTT CIKKEK
tudatállapotok, halálRaszputyin