20 év meditáció = 1 hónap intelligens meditációval? – tudatváltás, spirituális felemelkedés

 In Filozófiai cikkek, tudatváltás meditációval


Könnyű a rendszert szidni, de ki fogj a sötét szobába feloltani a lámpát?
Senki. A passzivitás itt nem segít. Passzívak vagyunk az iskolában, ahol bemagoljuk az információkat és a vizsgákon visszamondjuk – tudatváltás, spiritualitás, spirituális felemelkedés.

Passzívak vagyunk, mikor valami tönkre megy és kihívjuk a szakembert és ő csinálja meg helyettünk a dolgot, vagy megvásároljuk a kész termékeket, amire szükségünk van. Passzívak vagyunk, mikor színészek játékait nézzük a moziban, akik helyettünk élik az életet. A pénzért cserébe maradhatunk a passzivitásunkban és mások szívesen aktiválják magukat, meg tesznek helyettünk mindent, de hova vezet mindez?

Oda, hogy a megszokás egyre erősebb lesz, ami a spirituális úton is passzívvá tehet minket. Mindenkinek egyénileg kell aktiválnia magát és nem azt várnia, hogy valaki majd felemeli őt.  De az is fontos, hogy ne a rendszert szidjuk, hanem azt változtassuk meg, ami működteti azt. Ne a rossz érzéssel, negatív gondolatokkal legyünk, miközben szenvedünk, hanem a rendszert, az elmét figyeljük meg, változtassuk meg.

Maga a megfigyelés, felismerés felszabadító. Így változtat át az igazság. Vagyis felszabadít, ahogy Jézus mondta. Egy óriási ’aha’ élményről van itt szó. Honnan jönnek az érzelmek és a gondolatok? Miért így, vagy úgy reagálunk valamire? Mi húz vissza egy tudatosabb állapotból egy másikba? Nem menekülés az alapok, az alaphangulat megváltoztatása helyett egy másik világba menekülni akár a meditációval? A hibás beidegződések, hajlamok, benyomások, szokások (szamszkárák) úgyis vissza fognak minket hozni arra a szintre, ahol vagyunk.


A tudatváltás irányairól, avagy a spiritualitás, spirituális felemelkedés vonulata

Sokan minden nap meditálnak, hogy egyre feljebb emeljék a tudatosságukat. De amíg ez elváráson alapszik: ,,Nem vagyok elég spirituális, boldog, fejlett, nem világosodtam meg, ezért még sokat kell meditálnom” addig mindig elvárás fog jelentkezni a célunk tekintetében is. És ez akadályt szül. Nem egy ellazult állapot, amiben feloldódunk, amiben eltűnik a meditáló. Más részről ebben a játékban ki mondta, hogy nem használhatjuk az intelligenciánkat? Ha már a Mindenható adott belőle nekünk…

És, ha rájövök, hogy nem elvárásból kell meditálnom, mert őszinte vagyok magamhoz és észreveszem, felismerem, hogy csak az eredményért meditálok (adok-kapok), akkor a meditációm minősége megváltozik. Talán örökre. És játék lesz belőle. Ez az elfogadás egy része. Mint egy klassz ételt, elkezdem élvezni. És nem elérni akarok vele valamit. Felhasználni. Érted, érzed a különbséget? Különben lehet, hogy 20 évig meditálok, de semmit nem haladok előre, mert nem megfelelően teszem azt. Szóval érdemes használnunk az intelligenciánkat. A kemény és okos munka elhozza gyümölcsét.

És, ha sikerült a „vagyok” állapotot megtapasztalni, akkor utána annak fenntartása tovább mélyítheti a dolgot. Ez az utolsó gondolat, ami a többi gondolatot lehántja rólunk. Ez az utolsó gondolat védőpajzsként egyhegyűvé teszi az elmét, majd a bölcsek szerint mikor már csak ez a gondolat maradt meg, és utána ez is eltűnik. És egy magasabb tudatállapotba kerülünk, sokan ezt megszabadulásnak, megvilágosodásnak hívják. Csak ezzel a „vagyok” állapottal kell maradnunk. Mindig. Ami mindenen túl van, minden formán. Amit senki nem birtokolhat, de mindenki megtapasztalhatja. Ez a tér, amiből minden forma keletkezik: élőlények, tárgyak. Amik idővel eltűnnek és átalakulnak…

Ez maga a tágas tér, hívhatjuk Istennek is, nirvánának, logosznak. Itt a bölcsek szerint az „én’ is feloldódik. Mert a csepp feloldódik az óceánban. Ez egy gyönyörű út. És, amíg nem tudunk az édes „vagyok”-kal lenni, vagy éppen szem előtt tévesztjük, addig érdemes a meditációt, imát, szent szövegek éneklését, jógát segítségül hívnunk. Amik felemelnek minket. És a szenvedés azonosulása fölé visznek el bennünket. Így már ki tudunk lépni hamis azonosulásunkból. Ahogyan a reptérre kocsival megyünk, de onnan már repülővel haladunk. Szóval ezek mindig nagyszerű eszközök,  melyek segítenek emelkedni.

 

Attila Cross

Keresztes Attila, a cikkek írója


A cikkeimben integrálom a nyugati pszichológiát a keleti filozófiával. Orvosi szaklapokban publikálok és 3 területről van egészségügyi szakvizsgám (keletei-nyugati medicina). 2005 óta dolgozom emberekkel és 350+ a nyilvános ajánlások (sikertörténetek száma) a honlapon.

 

Cikk kategória (angol, magyar)

AJÁNLOTT CIKKEK
ellenállástudatállapotok