Pénzügyi pszichológia, az anyagi függetlenség pszichológiája

 In pszichológiai érdekességek

 

Megjelent: Pszichológia és practicum

Mindenki kapcsolatban áll a pénzzel nap, mint nap

Ki ne vágyna a lelki és anyagi függetlenségre, miközben természetesen az egészségi állapotára sincsen panasza? Ki az, aki nem kezel pénzt nap, mint nap? Jómagam csak olyan dolgokról szeretek írni, melyeket a gyakorlat mércéjén lemértem előzetesen, jelenleg is több gyümölcsöző befektetésem van.

 

Ön tudta, hogy…?

A régebbi 13%-os THM mellett 25 év alatt az ingatlan kamata majdnem két és fél szeresét teszi ki a felvett hitelre viszonyítva? Tud róla, hogy a bankokban a világ teljes pénz készletének körülbelül 0,6%-a lelhető fel készpénzben az IMF szerint? Hallott a nemrég 68%-ra emelt argentin alapkamatról és arról, mikor a bankban tartott pénzük „elúszott” egyik napról a másikra az embereknek?

Értesült róla, hogy az amerikai jegybankot megtestesítő FED magán cég és a „semmiből” nyomtatja a pénzt, hogy a gazdaságot megfelelő szinten tartsa rövidtávon, megóvva minket a világgazdasági válságtól?

Hallott arról, hogy óriási adósággal bírnak a különféle országok, legyen szó Amerikáról, Európáról, Japánról, Kínáról stb. és nem sok esély van arra, hogy a magunk előtt görgetett adósságot visszafizetjük? Új infó Önnek, hogy Amerika átlagosan 8 évente megduplázza adósságát és elég nagy hatást gyakorol Európára? A jelenlegi, egyre nagyobb ingatlan lufit pénznyomtatással próbálják kompenzálni, de hosszú távon ez olaj a tűzre.

Arról bizonyára hallott, a nyugdíjrendszer egész biztosan nem fenntartható ebben a formában. A MIFID újabb szabályozás előtt egy (nem független) pénzügyi tanácsadó azt a pénzügyi terméket adta el nekünk, mely számára a legnagyobb profitot hozta és a pénzügyi tanulmányok helyett, sokszor a termék értékesítés elsajátításán volt az oktatás hangsúlya (tisztelet a kivételnek).

Kiszámolta már, hogy a 2,5%-os alapkezelési költség akár 30%-ot is jelenthet bizonyos számú hozam esetén hosszú távon a profit tekintetében miközben a kockázat 100%-a az Öné?
Nem szeretnék összeesküvési elméletekbe bocsátkozni, nyilván a rendszer nem tud tökéletes lenni, hiszen mi emberek sem vagyunk azok, ezért is fontos, hogy átlássuk a gazdaság működését, pszichológiáját és a magunk módján segítsük annak alakulását.

 

A pénz dolgozik nekem, vagy én ő neki?

Sokan abban a tévhitben vannak, hogy nem kell a pénzügyekkel foglalkozni, majd valahogy, valamikor, magától megoldódik a probléma…

Nem veszik figyelembe, hogy a nyugdíjrendszer régóta hanyatlásnak indult, hiszen egyre kevesebb a fiatal, aki „eltartja” önmagát, az államot (adók formájában), szüleit, a nyugdíjasokat, és gyűjt a jövőbeni kiadásaira, nyugdíjára is.

Az előrelátó ember engedi, hogy a pénz dolgozzon neki és úgynevezett eszközöket vásárol, melyek folyamatosan pénzt termelnek számára (betegség esetén is). Bérbe adhatunk ingatlanokat, jogdíj pl. szellemi termékeink után, de osztalék formájában is élvezhetjük ennek előnyét (erről írok részletesebben is).

Bérbe adhatunk lakást, vagy garázst, raktárt, földterület is, ha kevesebb pénz áll rendelkezésünkre.

 

A pénzügyi pszichológia működése a gyakorlatban

Az emberi pszichológia úgy működik, hogy ha valami rossz dolog ér minket, az legalább két-háromszor annyira fáj, mint amikor a jó dolgoknak örülünk. Ha egy cégről hét pozitív és két negatív információnk van, az riasztóbb, mintha csak néhány pozitív vélemény lenne róla.

Ezért van az is, hogy mikor szép lassan mindenki hitelt vesz fel, mert alacsony a kamat, már szinte „hozzá vágják” az emberekhez a hitelt. Már a sarki fűszeres is erről beszél, hogy be kellene szállni. Igen ám, de idővel ez megfordul, mert minden a kiegyenlítődést, harmóniát keresi.

Egyre kevesebb kereslet lesz az ingatlanok, hitelek iránt és megfordul a trend. Jelenleg több mint 10 éve emelkedik minden.

Annak idején 2007-ben is ezen a véleményen voltam. Nem tudni mi lesz (ezért hívjuk válságnak), de nem csodálkoznék, ha lassan (vagy gyorsan) korrekció vagy újabb válság alakulna ki. Ez természetes folyamat, így nem érdemes félni tőle (egyszer fenn, egyszer lenn).

Ekkor az érzelmi túlfűtöttség kialakulására hajazó szalagcímek elindítják a pánikot és ezért sokkal gyorsabb az esés a tőzsdén.

Ugyanis a pénz mögött (ami egy papír valójában) a bizalom áll. Ha az megszűnik, akkor jön a hideg zuhany. Ugye nem gondolja a kedves olvasó, hogy egyik napról a másikra pl. 30%-kal kevesebbet ér egy cég a piaci „hiszti” miatt? Csak arról van szó, hogy többen akarnak eladni, mint venni, ezért felborul (időlegesen) az egyensúly.

A kamatok emelkednek, mely azt hozza magával, hogy az ingatlan árak csökkenek (ahogy ez általában fordítva is igaz). Már nem vesznek fel (annyi) hitelt az emberek, cégek, már nem pörög a gazdaság, nincsenek fejlesztések. Sokan nem tudják, hogy a pénz akkor keletkezik, mikor hitelt veszünk fel.

Azonban 1971 óta nincs a világpénzt jelentő dollár mögött aranytartalék.

Az okos ember akkor vásárol, mikor az árak a földön vannak és mindenki pánik közepette elad. És akkor ad el, mikor fent vannak az árak és mindenki venni akar. A tömeg pedig pont ellenkezőleg cselekszik, meg is van az eredménye.

Persze könnyű mondani, hogy találjuk meg a lenti és fenti csúcsokat, de ez lehetetlenség, mert mindannyian hatunk a piacra, egyszerre és bármi megtörténhet.
A valódi milliomost onnan lehet felismerni, hogy nem lehet felismerni.

Nem veszi körbe magát a látszatot őrizve, hitelből, mindenféle fényűző, drága dologgal. Nem akar gazdagnak látszani, hanem az. A fogyasztás helyett félrerakják pénzüket, befektetik és annak állandó jövedelméből költekeznek.

 

 

Lépések az anyagi függetlenség irányába, lassan, de biztosan

Érdemes leírni pontosan, hogy mennyi pénzt és mire költünk. Csökkentsük a kiadásainkat, de ez ne menjen a boldogságunk rovására. Vannak olyan dolgok, amik elhagyásával nem leszünk boldogtalanabbak, lásd rossz berögzült szokások.

Ne vegyünk kacatokat, főleg ne hitelre. Gondoljuk végig, hogy a megvásárlandó termék vagy szolgáltatás kifizetéséhez mennyit kell dolgoznunk pontosan.

Sokan azt mondják, nem tudnak a pénzükből félretenni. És ha holnap egy újabb adót vetnének ki ránk, akkor azt sem tudnánk befizetni?

Igyekezzünk nem eladni magunkat a pénzintézeteknek előre húsz évre, és számoljunk vele, hogy a törlesztendő hitel akár a kétszeresére, háromszorosára is felmehet idővel. Nyilván szükség lehet hitelre, de legyünk megfontoltak.

Folyamatosan tanuljunk a témában és figyeljük a megfelelő, előszűrt csatornából érkező híreket. Ha nincs energiánk, időnk ezzel foglalkozni, akkor sok millió forintot bukhatunk el, mely megkeresése is idő.

Számoljuk ki, hogy az alap kiadásaink finanszírozására, mennyi passzív jövedelemre van szükség.

Természetesen nincs kockázat nélkül üzlet és sosem lesz teljesen passzív egy befektetés, mert ingatlan esetén fel kell újítani az adott ingatlant, bérlőt kell keresni, satöbbi.

A kifogások helyett, próbáljunk a problémák megoldásában gondolkodni. Mit veszíthetünk?

Ne hagyjuk, hogy a félelem, a mohóság és egyéb érzelem elvigyen bennünket, hanem lássuk meg, mire van szükségünk és különítsük el a vágyainktól mindezt. Mindenki érzelem alapján dönt, kivéve, ha konkrét stratégiája van, amit szó nélkül betart. Ne kezdjük édességgel (hitellel) az életünket.

Nagyon sokan top amerikai cégekbe fektetnek, melyek az egész világon jelen vannak, így biztonságosan több országba „fektetnek be”.

Online, szabadon részvényeket vesznek, de nem az árfolyam különbözetre spekulálnak – az izgalmakat meghagyják másoknak -, hanem több tíz évig benne maradnak a pozícióban és élvezik az általában negyedévente történő osztalék kifizetését.

Ugyanis az a cég, ami 30-50 éve jelen van a piacon, az már látott világválságot is és folyamatosan növekedhet a mérete az ingatlannal ellentétben. A profitot pedig folyamatosan szétosztják a befektetők között. Úgy tűnik ma már biztonságosabb itt tartani a pénzt megfelelő szaktudással, mint a bankban, ahol szép lassan „megeszi” az infláció.

Elég akár 1-2 órát foglalkozni hetente befektetéseinkkel, ám a pénz folyamatosan megjelenik a számlánkon. Ha ehhez a kamatos kamat csodáját hozzá vesszük, akkor 10-20 év alatt csinos kis összegre tehetünk szert, némi megtakarítással, ha megfelelően menedzseljük az osztalék portfóliónkat.

Ekkor 30-50 papírba szoktak fektetni a befektetők, mert ez átlátható és kiküszöböli a kockázatot, ha az egyik cég mélyrepülésbe kezdene.

 

Az egyenes út a legrövidebb

Ha nem akarunk két napa alatt meggazdagodni, hanem türelemmel, szépen felépítjük a gépezetet okosan, mely örökölhető, akkor egyre többet tehetünk szeretteinkért, miközben egyre több időt is tölthetünk el velük.

Idővel csak azt fogjuk csinálni, amit szeretünk. Ugye nem kell ecsetelnem, hogy ez milyen minőséget és színt hoz az életünkbe?

Tisztességesen kifizetjük az adót, ami teljesen reális, hiszen jelenleg 15%-ról beszélünk bérbeadás esetén. Nyugodtan alszunk éjszaka, így ennél jobb felesleges stressz csökkentőt és altatót nem tudok.

Mivel azt csináljuk, amihez igazán fűlik a fogunk, szakértők leszünk benne, boldogok, és nem kell kompenzálnunk extra kiadásokkal azt, hogy nem szeretünk dolgozni. Ez kihat a környezetünkre is.

Ne higgyük, hogy a szerencsés emberek lesznek csak gazdagok.

Figyeljük meg, hogy mekkora munka van az mögött, hogy a megfelelő utat megtaláljuk. Rengeteg tanulás, tanuló pénz megfizetése, lemondás, de hosszú távon mégis megéri. És sok (irigy) ember már csak az eredményt látja, a mögötte lévő hatalmas munkát nem.

Jómagam nem hiszek az instant meggazdagodásban, persze vannak kivételek. De ahhoz, hogy néhány összefüggést megértsünk, nem kell hatalmas IQ-val rendelkeznünk, vagy különleges képességgel. Tanulásra és gyakorlatra van szükség.

Jóllehet a kreativitás sokat segíthet. Mikor például valaki örökös, kizárólagos használati jogot vesz meg bérbeadás szándékával töredék áron és, így akár 30-50% haszonra is szert tehet. Általában azért nem ez a jellemző. Hosszú távon a folyamatos 5-10% is megfelelő és perspektivikus lehet.

Igyekeztem a legfontosabb dolgokat összeszedni, de a téma kimeríthetetlen és nagyon aktuális.
Warren Buffett, a híres és hiteles befektető gondolatával búcsúzom, mely szerint egy termék/ szolgáltatás ára az, amely áron megvesszük az adott dolgot és az értéke pedig az, amit kapunk érte.

 

Figyelem!

Érdekességképpen írok erről a témáról, nem foglalkozom pénzügyi tanácsadással és kérem, hogy senki ne vegye ezt a cikket készpénznek, hogy stílusosan fejezzem ki magam. Mindenféleképpen beszéljünk döntéseink előtt megfelelően kvalifikált szakemberrel.

 

Attila Cross

Keresztes Attila, a cikkek írója


A cikkeimben integrálom a nyugati pszichológiát a keleti filozófiával. Orvosi szaklapokban publikálok és 3 területről van egészségügyi szakvizsgám (keletei-nyugati medicina). 2005 óta dolgozom emberekkel és 350+ a nyilvános ajánlások (sikertörténetek száma) a honlapon.

 

20 év munka, több, mint 800 cikk (köztük van több 30 oldalas írás is), mely letesztelt, gyakorlati megoldásokon alapszik. Segítesz egy nemes ügyben, hogy minél több embernek segíthessünk megtartva az objektivitást?

Cikk kategória (angol, magyar)

További cikkek
germán gyógytudomány, germán új medicina