A szubsztancia és Abszolútum jelentése, fogalma és a buddhista filozófia

 In buddhizmus és pszichológia, Pszichológia, medicina és egyéb (cikkek)

Forrás: Seung Sahn, a zen iránytűje

A buddhista filozófia csak előétel, és pl. a zen-buddhista meditációval meg is kóstolhatjuk azt, amiről az étlap szól

Sokat írtam a buddhizmusról, most kicsit mélyebbre szeretnék menni és a valódi célokról írni. Sok gyakorlással, meditációval immár nem zavar már minket, ha a nagy tömegben úgy érezzük át kell verekednünk magunkat, mert a hegy tetejéről nézve, nem bonyolódva bele a játékba minden tiszta marad és tökéletes… – szubsztancia jelentése, szubsztancia filozófia, szubsztancia fogalma, abszolútum jelentése, abszolútum fogalma, buddhista filozófia

Az elme tudatállapotai és a karma tana a buddhizmus szerint – buddhizmus és karma, buddhizmus Szamszára, létkerék buddhizmus, létkerék jelentése, buddhista hat világ, buddhizmus gondolkodás

A tudat fejlődése és az élet értelme a buddhista felfogás alapján: buddhizmus és karma, Szamszára, létkerék buddhizmus és annak jelentése, buddhista hat világ, gondolkodás, álom

Buddhista szútrák: Lótusz szútra, Maháparinirvána szútra, Aavatamszaka szútra, a dharma név jelentése

Mahajána buddhizmus 6 páramitá gyakorlata

– bőkezűség (nemcsak a családon belül, hanem az összes ember kapcsán)
– szabályok betartása (előírások követése a tiszta elméért, de ha tiszta az elme nem kell már szabály)
– állhatatosság (fogadalmak pl. számtalan érző lény van, fogadjuk, hogy mindegyiket megmentjük)
– szamádhi (mély meditáció), így mindent olyannak látunk amilyen… a nem-mozgó elmét nemcsak meditációban, hanem a mindennapokban is megtartjuk
– lelki erő
– bölcsesség

 

Az Abszolútum és szubsztancia fogalma, jelentése, filozófiája, vagyis a buddhizmus célja és annak leírhatatlan, végtelen létezése

A cél a szubsztancia, azaz Abszolútum (egyetemes, mindennek a szubsztanciája) felismerése. Ez maga a szubsztanciája a Napnak a szubsztanciája, a fáknak a szubsztanciája, az embereknek a szubsztanciája stb., mely egy. Ebből ered minden és ide is tér vissza… Ám mivel a beszéd, a nyelv ellentétekben tud csak megnyilvánulni, így azzal le nem írható mindez. Ezért mondta egy zen mester, hogy: ,,Még a Buddha említése is olyan, mintha ürüléket raknál a fejedre.” Az igazság tehát a beszéden és szavakon túl van. „Az igazi forma szavak nélküli.” Az igazság tehát nem mozog, de amint elkezdünk róla beszélni elillan… Ezért szokták mondani, hogy: „A némaság jobb, mint a szentség.” De mi az, ami mozdulatlan? Ezt kell felismernünk. Ez maga az egyetemes szubsztancia. Száraz, amit cikkemben írok, de ennek megtapasztalása a legmélyebb, legnagyobb dolog, amit valaha megtapasztalhatunk. Ezért kell szorgalmasan meditálnunk, hogy ezt ne csak intellektuálisan fogjuk fel, mert az semmi…

Igaz természetünk a beszéd és szavak előtt van, a gondolkodás előtt. A meditáció segít ezt felfedni, ahogyan ebben az állapotban időzzünk folyamatosan, a nem-gondolkodó elme segítségével. De ez leírhatatlan, ezért szokták azt mondani, hogy: „A néma, aki gyönyörű szépet álmodott…” Így nem hozunk létre semmit, máris teljesek vagyunk, erről szól a zen-buddhizmus. Ennek felismeréséről. A lényegről, nem elveszve a szent iratokban (szútrákban), azaz étlapokban… „Igaz önmagunk elérése, nem függ a megértéstől és nem függ a meg nem értéstől. A megértés illúzió; a meg nem értés puszta üresség.” Nam Cheon kínai zen mester

A valódi lényünket fogalmak és gondolkodás sosem fejezheti ki. A szerelmet sem tudjuk leírni, csak utalni rá… De vajon szerelmesek leszünk-e attól, ha látunk egy festményt a egy szerelmes párról, vagy elolvasunk róla egy szép költeményt? Vajon jóllakunk, ha látunk egy festményt egy ízletes szendvicsről? Dok Sahn szútramester azt mondta: ,,Lehetsz a legmélyebb filozófia mestere, mindez olyan, mint egyetlen hajszál a hatalmas égen…” Ezután elégette a Gyémánt-szútráról írt magyarázatait. Hiszen mit ér a tudás tettek nélkül? A halálban mit ér a tudás? A sok bemagolt információ?

Mikor egy másik szútramestert – aki kívülről tudta a szent iratokat -, arra kérték, hogy mondjon egy igaz szót, ami az ő tapasztalata, azonnal összezavarodott. Csak ide-oda keringtek a gondolatai. Őt Guji-nak hívták és ezután a „nem-tudó” állapotban meditált és végül Cholyong zen mester segítségével megvilágosodott ő is és rájött, hogy szavakkal semmi lényegeset nem lehet kifejezni. Így mikor kérdeztek tőle valamit a tanítványok, csak felemelte az ujját… Érdekességképen hozzá fűzöm, hogy miután ezek a zen szerzetesek megvilágosodtak még az volt a szokás, hogy tovább gyakoroltak kicsit, ezt fejezi ki a kínai bo in. Így érlelte meg őket ez a fajta tudatra ébredés. Tehát a szútrák az elméről, ragaszkodásról, a gondolkodásról szólnak. Ha meditációban eltűnik az elme, akkor a problémák is eltűnnek, így nem kell róla tanulnunk. „Amikor az elme megjelenik, megjelenik a dharma is; amikor a dharma megjelenik, megjelenik a név és a forma is; amikor a név és a forma megjelenik, a rokonszenvek és ellenszenvek, a keletkezés és elmúlás, a boldogság és szomorúság is mind megjelennek. De, ha a dharma eltűnik, ezek mind eltűnnek…”
Így, ha a Dharma (tanítás) eltűnik nem lesz szükség Buddhára, dharmára, mely a gondolkodó elmének szól csupán.

 

Attila Cross

Keresztes Attila, a cikkek írója


A cikkeimben integrálom a nyugati pszichológiát a keleti filozófiával. Orvosi szaklapokban publikálok és 3 területről van egészségügyi szakvizsgám (keletei-nyugati medicina). 2005 óta dolgozom emberekkel és 350+ a nyilvános ajánlások (sikertörténetek száma) a honlapon.

 

20 év munka, több, mint 800 cikk (köztük van több 30 oldalas írás is), mely letesztelt, gyakorlati megoldásokon alapszik. Segítesz egy nemes ügyben, hogy minél több embernek segíthessünk megtartva az objektivitást?

Cikk kategória (angol, magyar)

keresés

AJÁNLOTT CIKKEK
karma, megértés, létkerékzazen válaszok, meditációk