Életvezetési tanácsadás (trauma), konfliktus okai és kezelése

 In Coaching, pszichológia, keleti filozófia és egyéb (cikkek), életvezetés

Mikor kóros pszichológiai problémák helyett egyszerűen csak képtelenek vagyunk dönteni és néhány konfliktussal találjuk szembe magunkat, melyeket szeretnénk megoldani, akkor jól jön a bíztató szó és a szakember, aki objektíven látja helyzetünket.

 

Az életvezetési tanácsadás

Arra utal, hogy a segítő a megfelelő kérdésekkel irányítva a beszélgetést rádöbbent néhány dologra és támogatva segít azokat megoldani közvetett módon. Nincs értelme ezt azzal összetéveszteni, amikor valaki a saját helyzetére ugyanazt a megoldást javasolja nekünk, amit ő is alkalmaz éppen vagy ami foglalkoztatja. Hiszen tanácsot adni mindenki szeret, talán azért is, mert azzal önmagát erősítheti meg. Amikor pl. eladni készülünk ingatlanunkat, a család soraiból több ingatlan szakértő születik hirtelen sok esetben.

De talán a legjobb, ha szakemberhez, illetve olyan személyhez fordulunk, aki a gyakorlatban is használja a tudását és már megtanulta azt kezelni, amit mi is szeretnénk elsajátítani. Ezen kívül a legprosperálóbb, ha a saját életünkben mi jövünk rá a megoldásokra, mert minden embernek más az útja és haszontalan „lelőni a poént” másnak helyettünk.

 

A trauma feldolgozása helyett

A traumatikus élmény kapcsán a görög szó seb-re utal. Sok esetben megpróbálják ezt feldolgozni, de talán újabb szemléletre vall, ha inkább a tudat kibővítését célozzuk meg. Egy szemléltetéssel élve, ha egy úszómedencébe egy szikla kerül (ez a szimbólum a traumának), akkor célravezetőbb, ha a medencéből szinte végtelennek tűnő óceán lesz. Ugyanis a múltat nem lehet kitörölni, de egy óceánban már zavartalanul elfér a szikla is, sőt hozzá tartozik.

 

A konfliktus fogalma, konfliktushelyzetek, a konfliktus kezelése

A konfliktus természetes reakció (érdekellentét), hiszen miért ne fordulhatna elő, hogy valakinek erre, másnak arra megy az útja, ami keresztezi egymást? A pedagógia és szociálpszichológia azonban kiemelt területként tartja számon. Nyilván a különféle függőség és versenyhelyzet könnyen előidézheti a konfliktusokat. Intrapszichés a konfliktus, ha csak az egyénben játszódik le a konfliktus és interperszonális, ha az tettekben is megnyilvánul.

A játszmákat (szerepjátszás) pedig ilyenkor szoktuk életre hívni. Fontos, hogy először is tartsunk egy távolságot és tudatosítsuk a saját magunkban lévő versengést, dühöt. Utána hallgassuk meg a másik felet és olaj a tűzre, ha meg akarjuk változtatni. Pl. ha egy üzletbe beront valaki és a portékát szidja, akkor első lépésben mondjuk azt, hogy Önnek igaza van, az ön helyébe én is ezt mondanám és ne mentegetőzzünk. Az csak olaj a tűzre. Utána olyan megoldást találjunk, ami asszertív (félúton van és mindenkinek jó). És presztízsveszteség nélkül tudjon kijönni a másik a konfliktusból. Pl. ne azt mondjuk, hogy Ön elfelejtett válaszolni, hanem inkább azt, hogy Elképzelhető, hogy Ön nem kapta meg a levelemet, ezért újra elküldöm. Senki sem szeret kioktatva lenni, jóllehet néha határozottan kell elmondanunk a játék szabályokat megtanulva nemet mondani. A konfliktus a munkahelyen téma kapcsán a cikken kívül interjúm is megtalálható.

Szülő gyerek konfliktus

Az imént vázolt konfliktus teljesen mindegy, hogy egy vezérigazgató és alkalmazott vagy gyerek és szülő között jön létre. Maga a megoldás ugyanúgy hasznosítható. Próbáljuk ki a gyakorlatban pontosan betartva a felsorolt lépéseket.
Családi konfliktus
Ha a konfliktus a családban üti fel a fejét, akkor az összetettebb lehet, mert több résztvevője is van a konfliktusnak. Itt külön-külön meg kell vizsgálni, hogy ki mit szeretne és milyen konszenzussal orvosolható az. Ugyanúgy a konfliktus kezelésében írt lépéseket kell betartani. A dolgok egyszerűek, csak szereti az elme túlkomplikálni azokat, vélt problémát megteremtve ezzel.

A konfliktus típusai, okai

konfliktus fajtái lehetnek nyíltak, rejtettek, szóbeli vagy cselekedetbeli. Vannak célkonfliktusok (eltérnek az érdekek), beszélünk kognitív konfliktusról (eltérő érdekek, hiedelmek) és érzelmi-affektív konfliktusról (attitűd különbözőségek).
A konfliktus oka valójában abból ered, hogy bennünk valamilyen elégedetlenség él és ezt kivetítjük a külvilágra (passzív agresszió és a projekció, mint elhárító mechanizmus).

 

Attila Cross

Keresztes Attila, a cikkek írója


A cikkeimben integrálom a nyugati pszichológiát a keleti filozófiával. Orvosi szaklapokban publikálok és 3 területről van egészségügyi szakvizsgám (keletei-nyugati medicina). 2005 óta dolgozom emberekkel és 350+ a nyilvános ajánlások (sikertörténetek száma) a honlapon.

 

Cikk kategória (angol, magyar)

AJÁNLOTT CIKKEK
pszichoszomatikakommunikaciós probléma