A nyirokrendszer

FIGYELEM! Tankönyvszagú, de hasznos elméletek.
Erről a témáról már sokat írtam: A varázslatos, lenyűgöző emberi test titkai: az emberi agy – működése hogyan hat a gondolatainkra? Mit csinál probléma esetén az emberi agy? 2/1. rész
Fontos, hogy legalább nagyon alap szinten tisztában legyünk testünkkel, mely egy csoda. De mivel ajándékba kaptuk talán sokszor nem becsüljük meg és természetesnek vesszük létezését, működését.

A nyirokrendszer lényege

A nyirokrendszer bejárja egész testünket és védelmet biztosít számunkra, egyfajta szűrő feladatot ellátva pl. egy esetleges baktériummal szemben. Szóval ő a mi kis házi FBI rendszerünk.:) A nyirokrendszer szerepe a lymphocytatermelés és a védekező működés a fagocitáló sejtek révén. Ez azt jelenti, hogy egyes baktériumok a fehérvérsejteknek köszönhetően bekebelezésre jutnak, vagy elkezdenek ellenanyagot termelni ellenük.

A nyirok a nagy vérkör hajszálérhálózatának területén képződő folyadék, mely a vérplazmából származik. A sejtek közötti (intersticiális) folyadék, melynek egy részét a sejtek termelik, más része pedig a vérből a hajszálereken keresztül jut a sejtek közötti résrendszerbe. Ahogy a keringési rendszerről írt cikkemben utaltam rá, a szervezet „szennyvízhálózta” és nagyon fontos, hogy a gyakori mozgással elősegítsük működését. A nyirokrendszer a vénák, artériák útját követő kisebb erekből álló rendszere, mely napi 3-4 L folyadékot folyat át rendszerén. Hát igen, a testen belül minden precízen, szorgalmas munka árán működik. Példát lehet róla venni.:)

A mellkasi fő nyirokvezeték (ductus thoracicus) a test ¾ részéből gyűjti össze nyirkot, a jobb oldali nyiroktörzs a nyirok ¼-ét szedi össze.

Nyirokszervek

– mandula (tonsilla) hámmal borított nyirokszerv, feladata a helyi védekezés és immunvédekezésben történő közreműködés a lymphocyta révén

– a lép (lien), feladata a lymphocytaképzés, a vér raktározása, vörösvértestek és vérlemezkék lebontása

– csecsemőmirigy (két lebenyből áll, a pubertás idején sorvadásnak indul és zsírszövet foglalja el a helyét, egyébként a T-lymphocyták érésének és fejlődésének legfontosabb szakasza)

A legprecízebb, ha azt mondjuk, hogy a nyirokszervek a: lép (lien, splen), mandulák (tonsillae, egy orr-, és két garatmandula), nyirokcsomók (nodi lymphatici), csecsemőmirigy (thymus), féregnyúlvány (appendix)

A fej-nyak régió fontos nyirokcsomói az állkapocs alatti, a nyaki, a fül mögötti és a tarkótáji nyirokcsomók, ahonnan egyaránt a fül alatt elhelyezkedő mély nyaki nyirokcsomókba vezetődik el a nyirok. Ezen kívül a mellűri nyirokrendszer a mellhártya mellkasfali, a tüdő felőli felszíne, és a zsiger, a tüdő ereit és a testüreget (a hörgőket) követő részekből áll. Ezen kívül hasonlóképpen az egész testet behálózza a nyirokrendszer.

Az emésztőrendszer nyirokszervei kapcsán fontos tudni, hogy a tápcsatorna a gyomortól a vékonybél utolsó harmadáig steril, a vastagbélben pedig több baktérium él, mint ahány ember van a földön. Mivel a vékonybél nagy felületű, felszívódásra kialakult nyálkahártyája egyrétegű hám, megvan a veszélye, hogy ha a normál bélflórában változások következnek be, hatalmas baktériumtömeg támadhatja meg a szervezetet.