Az önismeret fogalma, önismeret fejlesztése, sors és önismeret, önismeret tesztek – az önmegvalósítás fogalma és tudománya I.

 In Filozófiai cikkek, önismeret, önmegvalósítás

Néhány önismeret teszt (önértékelés), pár lépésben.

Ahhoz, hogy megtaláljuk önmagunkban a boldogságot és sikert, az önismeretünk fejlesztésére van szükség és arra, hogy ne küzdjünk betegségeinkkel, hanem megértve tanuljunk azokból, illetve preventív jelleggel ne szenvedjük el azokat feleslegesen. Hiszen makkegészséges ember csupán az anatómia könyvekben létezik (Ruediger Dahlke, A betegség, mint szimbólum) – önismeret fogalma, önismeret fejlesztése, sors és önismeret, önismeret tesztek, önmegvalósítás fogalma, önmegvalósítás tudománya.

Azonban szükség van arra is, hogy megismerjük a rendelkezésre álló módszereket, különleges megoldásokat (ezeket a technikákat blogomban megtalálod), melyeket ajándékként szeretnék megosztani minden emberrel. De fontos, hogy ne stigmatizálva, egy eszköztárral rendelkezzünk csupán. Hiszen ha rendelkezésre áll a szükséges módszer (több módszer közül tudunk választani – önbizalom növelése) és a megfelelő hozzáállás, kitartás akkor szinte garantált a siker. Sokszor azonban nehéz úgy önismeretet fejleszteni, hogy közben szembesülünk hibáinkkal, de nem szabad, hogy emiatt elítéljük magunkat, illetve pozitív tulajdonságainkat megismerve ne tartsuk önmagunkat másnál többnek gyakorolva ezzel a megértést és az alázatot.

 

A legfontosabb, hogy a bennünk lévő tudást egyesítsük önmagunkban, megtalálva belső mesterünket. Önmagunkban bízva, hogy ne legyen a segítő és köztünk dependencia (függőség). A segítő, lélekgyógyász vagy pszichológus pedig a benne lévő képesség, például intuíciót felhasználva (ennek fejlesztésére is sok technika áll rendelkezésre pl. auralátás) hajtsa végre a konzultációt. Más különben könnyen eshetünk abba a hibába, hogy az egyetemen megtanult elméleteket a memóriánknak és szorgalmunknak köszönhetően visszamondjuk ugyan, de a valós életben, szituációban nem látjuk a fától az erdőt és, hogy mire lenne éppen szükség, hiszen minden helyzet más és más.

Akad olyan tanító is, aki szerint Isten erejének megnyilvánulását a meditáció segítségével fedezhetjük fel, ha elcsendesítettük elménket és ebben segít minket különféle beavatások és titkos meditációs technikák elsajátításával (Ching Hai, Azért jöttem, hogy hazavigyelek).
Fontos azonban megjegyeznem, hogy csak akkor érdemes képességeinket kifejleszteni, ha stabil önismerettel rendelkezünk. Ugyanis a fél tudás a legveszélyesebb. Ha azonban megtaláljuk a helyünket a világban és az egyenrangúság elvét megtartva senkit sem tartunk többnek, vagy kevesebbnek önmagunknál, akkor érdemes mélyebben elmerülnünk saját, egyéni képességeinkben és kifejleszteni azokat.

 

Akiben rossz érzések munkálkodnak, az sokszor másokkal szemben is projektálja ezeket az érzéseket, így ellehetetleníti mások működését, devalvációt használva, így kétszeresen is az elhárító mechanizmusait hozza működésbe a projekcióval és a devalvációval. Ez a rossz érzés ezáltal hat ránk vissza és nem feltétlenül Isten büntetésének számlájára írható, ha hiszünk a Mindenható létezésében, aki szabad akarattal áldott meg minket.

Ha elménket tanulmányozzuk, akkor is sok fejleszthető aspektussal találjuk szemben magunkat, hiszen köztudott, hogy az intelligenciánk lehetőségeit átlagosan 8-10 százalékban használjuk ki. A tanulástechnikák fejlesztése pontosan erre épül. Állítólag lehetőség van példának okáért arra, hogy néhány perc alatt elolvassunk egy könyvet és később visszahívjuk annak tartalmát. Ugyanis bal elemző, agyféltekénk helyett a jobbat használva lefényképezhetjük az oldalakat egy másodpercet töltve el minden egyes oldalnál (Paul R. Scheele, Villámolvasás).

Ez azonban egy másik vitatott területe lehet a későbbiek során a tudománynak, hiszen ez lehetséges, hogy hipotézis csupán, ám az objektív tudós nem alkot addig véleményt a helyzetről, amíg nem tapasztalta, vizsgálta azt meg kellő alapossággal. Ha organikus szemléletünket használva csupán csak a DNS-t vizsgáljuk, mely hárommilliárd egységből áll, lehetővé téve a részletes parancsok és információk tárolását, akkor hasonló következtetésre juthatunk, amelyet Bill Gates olyan találóan kifejezésre jutatott: ,,A DNS olyan, mint egy számítógépes program, csak sokkal bonyolultabb azoknál, amit eddig tervezni tudtunk” (Isvara Krisna Dász, Tasi István (szerk.).

Mivel nincs két egyforma helyzet és mi emberek sem vagyunk teljesen egyformák, jóllehet hasonló vágyak, érzések és késztetések munkálkodnak bennünk, így az önismereti fejlettségünkön múlik csupán, hogy éppen melyik módszerre van éppen szükségünk. Dr. Daubner Béla integratív pszichológiának nevezte el a keleti és nyugati módszerek szintézisét. Ide tartozik többek között a Katatim Imaginatív Pszichoterápia, mely a tudattalant veszi górcső alá.

 

Emellett fontos még megemlíteni a Neurolingvisztikus Programozást is, és a különféle meditációs módszereket, a kognitív pszichoterápiás eszközöket. Itt említem meg ígéretemhez híven az Integrál pszichológia megalkotóját, Ken Wilbert, aki kapcsolatot keresett a vallások, pszichológiai elméletek és különféle mesterek látásmódja között, megemlítve a holonokat (rész és egész is egyben), és a közös mintázatokat a különféle kultúrákban.

Nevéhez fűződik a Wilberi-létra, mely lényege, hogy minden fejlődési szintnek saját aspektusa van és elképzelhető, hogy ezek félrecsúsznak, azaz valaki fontos extraszenzoros percepció révén nem szokványos módon információkhoz jut, azonban emellett viselkedészavarral küszködik vagy akár pszichotikus tünetekkel (Ken Wilber, A működő szellem rövid története).

2. rész

 

 

Attila Cross

Keresztes Attila, a cikkek írója


A cikkeimben integrálom a nyugati pszichológiát a keleti filozófiával. Orvosi szaklapokban publikálok és 3 területről van egészségügyi szakvizsgám (keletei-nyugati medicina). 2005 óta dolgozom emberekkel és 350+ a nyilvános ajánlások (sikertörténetek száma) a honlapon.

 

Cikk kategória (angol, magyar)

AJÁNLOTT CIKKEK
csakrák, energiáksors, önfejlesztés