Kiderült, hogy nem a pszichológiai problémák okoznak álmatlanságot, hanem fordítva – a boldogság keresése 2/1. rész

 In Coaching, pszichológia, keleti filozófia és egyéb (cikkek), pszichológia

Forrás: University of California, Berkeley, dr. Matthew Walker, neurológus és dr. Szudhir Sah neurológus, G. Ilavazahagan (Indiai Nemzetvédelmi Kutatóintézet, élettani kutatásokkal foglalkozó részlegének igazgatója) étel és folyadék nélkül

Ezek a cikkek sajátságos életszemléletemről szólnak, kérem ne tekintse őket szakpszichológiai írásoknak.

Nem látjuk tanúbizonyságát annak, hogy valaki folyamatosan megélné a boldogságot, így hitünket is elveszítettük ennek létezése kapcsán? Pedig egy jó mentor, egy hiteles, jó pszichológus igazi ösztönző erőt biztosít számunkra. Átadja nekünk az elméről nélkülözhetetlen fontossággal bíró tudást és gyakorlati megoldásokat. Mint egy hiteles edző, aki folyamatosan inspirál minket.

 

Létezik a boldogság?

A boldogság valóban kikerül minket vagy csak elménk diszfunkcionálisan működik és ennek köszönhető mindez? Olyan ez mintha egy impozáns, megbízható, vadonatúj autó állna a garázsunkba, melyről vagy megfeledkezünk vagy hibása kezdjük el használni. Egyszerre nyomjuk a féket és a gázt. Mikor elkezdjük szerelni olajosak leszünk. Bosszankodunk. És utána csodálkozunk, hogy neki megyünk a fának stb. Pedig, ha működne, milyen fantasztikus utazásban lehetne részünk, így meg csak tehernek éljük meg az egészet. Emellett erről még szinte képtelenség ismereteket szerezni az iskolában (tisztelet a kivételnek), csupán lexikális tudással töltjük fel komputerünk adattárolóját ezeken a helyeken. De mit kezdünk mindezzel?

Hol tanítják meg azt, hogy mit csináljunk a negatív érzelmeinkkel? A percenként keletkező rengeteg gondolatunkkal? Hogyan lehetünk kiegyensúlyozottak? Mit tegyünk, ha érzelmileg valamilyen negatív dologgal találjuk magunkat szemben? A pszichológia beszél róla, hogy a figyelem megosztható. Ha percenként túl sok gondolatunk van, akkor az elviszi a figyelmünket. Figyelje meg a kedves olvasó:), hogy amíg néhány percet sétál az utcán hány felesleges gondolata támad. Ebből mennyinek van értelme? Mennyi felesleges energiát vesz el mindez? Milyen hangulatot teremt? És hová vezet?

Az elme diszfunkcionális működése = boldogság megakadályozása és fejetlenség

Az elménk kognitív (gondolati) folyamatokat hajt végre. Ez a dolga és nagyszerűen végzi ezt el. Azonban áteshetünk a ló túloldalára. Hasonlóan ahhoz, hogy a túl sok orvosság mérgező, ugyanígy van az elmével is. Az elménk folyamatosan összehasonlít és a múltbéli tapasztalatok alapján címkéz, illetve alkot véleményt. Azonban mivel egy komputerrel lehetetlenség az egész valóságot felfogni és megismerni, ezért torzulások keletkeznek és deficitek. Pl. ha szerelemes verset olvasunk, mi is szerelmesek leszünk minden estben azonnal? Nyilván nem, mert akkor mindenki csak szerelmes verseket olvasna.:) Ezzel arra szeretnék célozni, hogy egy érzelmet egy komputer (jelen esetben a gondolatok és szavak) képtelenek leírni. Pedig a komputerünknek csak ezek az eszközök állnak a rendelkezésére.

 

Tehát abban lehetetlenség megtalálni a lelkünket, ha még az érzelmeinket sem tudja kifejezni, leírni, igaz? És, ha nem teszünk törekvéseket, hogy a lelkünket is megismerjük, csak az elménkkel foglalatoskodunk az olyan, mintha házunk tornácán laknánk. Ezen kívül más módon is folyamatosan megtréfál minket az elme. Volt már olyan a kedves olvasóval, hogy biztos volt benne, hogy pl. hova tette le a szemüvegét, meg mert volna rá esküdni, de mégsem ott volt? És biztos, hogy az emlékezet csalta meg? De számtalan más vetülete is van a dolognak. Hallucinációk, hangulatváltozások, diszkrimináció, szubjektivitás, ez mind-mind az elme számlájára írandó. És, ha ő ural minket és nem mi őt, akkor komoly gondban leszünk életünk során. Ennek köszönhető az is, ha valakit valamilyennek megismerünk példának okáért és később kiderül, hogy teljesen félreismertük őt. Esetleg meg voltunk győződve róla, hogy valami egyáltalán nem zavar, el is felejtettük, de álomban mégis előbukkant (tudattalan tréfája), mely egyértelműen bizonyítja, hogy valami nincs az ínyünkre.

A cikk következő, utolsó oldala itt található meg.

 

 

Attila Cross

Keresztes Attila, a cikkek írója


A cikkeimben integrálom a nyugati pszichológiát a keleti filozófiával. Orvosi szaklapokban publikálok és 3 területről van egészségügyi szakvizsgám (keletei-nyugati medicina). 2005 óta dolgozom emberekkel és 350+ a nyilvános ajánlások (sikertörténetek száma) a honlapon.

 

Cikk kategória (angol, magyar)

AJÁNLOTT CIKKEK
fogyni gyorsanboldogság