Bárki hozzáérhet, akár 575 celsius fokú tűzhez sérülés nélkül? – tűzön járás, parázsséta, tűztánc, tűzpróba 3/3. rész
Van, aki annak a számlájára írja a jelenséget, hogy pszichés állapotban elkezdünk jobban izzadni és ez hűti le a talpunkat. Ez igaz is. Hiszen a tenyéren és a talpon két-háromszor annyi verejtékmirigy található, mint amennyi átlagosan van a testünkben. De már 60 celsius fokon visszafordíthatatlan égési sérülést kéne elszenvednünk ezáltal is. A tűz általában 575 celsius fokos, a tűz belseje pedig 700 celsius fokos körülbelül. De van, ahol „csak” pár száz fokos a tűz.
Erre azzal szoktak érvelni, hogy biztos bekenik valamivel a lábukat azok, akik részt vesznek ezen a szertartáson, de ez nem hitelt érdemlő információ. Az is lehet, hogy a lábon lévő bőrréteg véd meg minket az megégéstől? Valóban vastag itt a szaruréteg, de ennek ugyanúgy el kéne égnie és ezt jellegzetes szag követné, ha valóban ez az eset állna fenn a tűzön járás alkalmával.
Érdekességképpen írom le azt, hogy ha a tűzön járás helyett az 500 celsius fokos parázs helyett, 60-70 celsius fokos vízben, vagy olajban kellene sétálnunk, akkor szinte biztosan borítékolható számunkra az égési sérülés. Ez annak tudható be, hogy a folyadék és a bőrfelület közötti hőátadás tényező kb. 10-20-szorosa a gázok és a bőrfelület esetében (a tűzön járáshoz képest). Magyarán intenzívebb a hőcsere és itt nincs párolgás, azaz hűtés, mely segítségül szolgálna.
A tűzpróba fizikai hatásainak vizsgálása orvosok által
Dr. Egely György és dr. Dús Magdolna nagyszerű dolgozata, kutatómunkája alapján ismeretes, hogy a görög Anastenasia szekta tagjait vizsgálta a genfi kanton kórház EEG-laboratóriuma a görög hadsereg segítségével a tűzön járás alkalmával.
A pulzus 80-120 között változott. Átlagosak voltak a vér, vizelet, elektrolitok is, tehát nem volt különösebb eltérés. A parázs a szélén 180 celsius fokos volt, középen pedig 450 celsius fok. Endorfincsillapító anyagot is befecskendeztek, mely meggátolja bennünk a természetes fájdalomcsillapítást. De eltérés így sem jelentkezett, mely azt bizonyítja, hogy nem a fájdalomküszöb növekedéséről van szó csupán.
Spontán tűzjárás?
Európában 1257-ben Kosti nevezetű észak-trákiai falúból származó írás szerint egyszer leégett egy templom. Mindenkit kimenekítettek, de mégis sírás hallatszott a templomból. A feljegyzések szerint a szent ikonok hallatták ki magukból ezt a hangot. Melyért néhány bátor jelentkező bement. Belesétálva a tűzbe. Senki nem égett meg, ám állítólag akik bemerészkedtek többé nem hatott rájuk a tűz ereje, és gyermekeik is örökölték ezt a képességet a legenda szerint. Lehet, hogy azért sikerült bemerészkedniük a tűzbe, mert nem azzal, hanem a mentéssel voltak elfoglalva, mely lekötötte figyelmüket? Érdekes továbbá, hogy Szaloniki környékén azóta is megünneplik május 21-én ezt a napot az Anasteranides szekta tagjai. Ekkortájt nem szabad húst enni és tartózkodni kell a szexualitástól is.
A zokni sem ég meg, ami a lábunkon van a tűzön járás alkalmával?
Basil Thompson (Scotland Yard egyik vezetője) a Fidzsi-szigeteken vett részt tűzsétán. A bennszülöttek lábán lévő bokaperec, mely szárított óriáspálmából készült meg sem perzselődött, pedig ez nagyon könnyen elég.
Mi a tanulság?
Talán az, hogy a korlátok csak bennünk vannak pszichésen sok esetben? A Kaukázusban állítólag mikor a gyerekeket órákig a falu egyik utcájában hagyták a felnőttek, amíg vásároltak, gyakran alkalmazták egy furcsa módszert. A pszichés korlátozás abban merült ki, hogy körberajzolták krétával a területet, ahol a gyerekek voltak. És ők elhitték, hogy onnan képtelenek kijönni.
Mint amikor tavasszal az istállóban a korlátok megszűnnek a lovak számára. A lovak mégis bent maradnak, mert megszokták, hogy korlátozva vannak, pedig már régen nincsenek…
Emellett sosem a módszeren van a hangsúly, hanem a bizalmon. Ha egy hiteles, megbízható ember adja ezt át, akkor még a kevésbé hatásosnak tűnő módszer is kedvünkre való lehet. Így megfelelő módon motivál a mentorunk, aki a túl parton van már ránk és elhisszük, hogy mi is képesek vagyunk elérni oda…
Hogyan szüntethetők meg a korlátok az elmében?
Keresztes Attila, a cikkek írója
A cikkeimben integrálom a nyugati pszichológiát a keleti filozófiával. Orvosi szaklapokban publikálok és 3 területről van egészségügyi szakvizsgám (keletei-nyugati medicina). 2005 óta dolgozom emberekkel és 350+ a nyilvános ajánlások (sikertörténetek száma) a honlapon.
20 év munka, több, mint 800 cikk (köztük van több 30 oldalas írás is), mely letesztelt, gyakorlati megoldásokon alapszik. Segítesz egy nemes ügyben, hogy minél több embernek segíthessünk megtartva az objektivitást?
