Az éjszakai hangoktól függ, hogy mit álmodunk? – álom, pszichológia, álom, mint menekülés

 In alvászavar és alvás-meditációk, Coaching, pszichológia, keleti filozófia és egyéb (cikkek)

Forrás: Dr. Mark B., Weird Science, Spektrum TV Közép-Európai Műsorkészítő Zrt.

Hogyan reagálunk alvás közben a zajokra (álom pszichológia)? Mikortól menekülés az alvás és mi a megoldás? Létezik olyan, hogy valamit előre megálmodunk?

Álom pszichológia (így reagálunk a zajokra alvás közben)

Egy kísérlet alkalmával azt vizsgálták, hogy a hangok hogyan befolyásolják az álmainkat. Miután elaludt a bátor jelentkező először sirályhangot játszottak le. Majd felkeltették és megkérdezték, hogy mit álmodott. Azt álmodta a vizsgált személy, hogy szélben dombtetőn sétál. Ezután szirénahangot játszottak le, mely alkalmával vad, nyugtalanító álomban volt része az illetőnek. Ebből arra lehet következtetni, hogy álmodás közben a hangok vagy felriasztanak minket (miközben felingerelnek), vagy beépítjük az álmunkba. És erre azért van szükség, mert a ragadozók miatt fontos volt, hogy az ősember ne legyen kiszolgáltatva nekik. Így életünk egyharmadában a hallásuk védte meg az életüket. A hangok nyilván megváltoztak, de az ösztönök nem. Lehet, hogy van akinek füldugóra lenne szüksége ezek után? Ki tudja.

 

Ha elalszom egy előadáson, akkor több információ jut el hozzám?

Hát, igen sok ember aludna inkább egy kellemeset az egyetemi előadások alkalmával, ahelyett, hogy a professzort hallgatná. És érdekes módon így is eljut hozzánk az információ, ám ilyenkor a tudattalanra hat vélhetően. Ezért vannak olyan hanganyagok, melyek pozitív állításokat tartalmaznak és éjszaka szokták őket meghallgatni, de emellett a kellemes zene is inspiráló vagy megnyugtató lehet. És a tudattalan információkat elő lehet hívni, tudatossá lehet tenni. Ezért van az, hogy egy kómás beteg is képes lehet arra, hogy információkat dolgozzon fel még, ha úgy tűnik, hogy semmit sem képes felfogni a külvilágból.

 

Az álom, mint menekülés?

Az álmodás következtében az elme megpihen. Ha ez elmarad, akkor meg is bolondulhatunk. Ám speciális pihentető meditációkkal az elménket képesek vagyunk ellazítani, ami ezáltal pihen meg. Sokszor nem is tudunk róla, hogy ezt tesszük (az ember ösztönösen ráérez arra, mire van szüksége). Pl. mikor egy hobbitevékenység alkalmával kikapcsolódunk.
A sok alvás pedig akkor számít menekülésnek, ha akadályozza az életvitelünket, hiszen ilyenkor egy álomvilágba menekülünk a saját valóságunk helyett, egy másik tudatállapotba, ahol nem kell kudarcot elszenvednünk. De ez nem megoldás és a túlalvás épp olyan káros lehet, mint a kevés alvás. Ezen kívül léteznek különféle módszerek, mellyel éber állapotban lehetünk miközben a testünket pihentetjük. Ilyenkor az agy frekvenciája csökken és egy tudatos módosult állapot jön létre, melyben relaxálhatunk vagy eldönthetjük mit álmodjunk. Ez roppant pihentető alvásnak minősül, így kevesebb alvás is elég ahhoz, hogy megfiatalítsuk elménket és testünket.

 

A jövő és az álom lehetséges kapcsolata

A pszichológia az érzékszervekkel felfogható információk kapcsán elemzi a pszichés folyamatokat. Ezen túl a parapszichológia foglalkozik azzal, hogy megfejtse, hogyan tudunk információt eljuttatni, megérezni, vagy hatni másra, ha kikapcsoljuk az érzékszerveinket. Sok érdekes kísérlet van ezen a területen is. Ám most csak érintőlegesen szeretnék ezen belül a prekognícióról (bejóslás) beszélni, ami sok esetben álomban jelentkezik. Sok emberrel volt lehetőségem beszélgetni és biztos forrásból tudom, hogy volt rá precedens, hogy egy édesanya (akit általában egészen fantasztikus „fonál” köt össze gyermekével) előre egy nappal előtte megálmodta, hogy a medencébe fog pottyanni az egy éves fia.

 

Ami meg is történt. Természetesen van arra is példa, hogy valamit nem szeretnénk bevallani önmagunknak, ezért tudattalanul úgy intézzük, ahogy szeretnénk, hogy történjenek az események. Pl. elesünk sportolás alkalmával, kisebb sérülést elszenvedve, mert nem szeretnénk részt venni valamin, amit ezáltal érünk el. Persze ez mind tudattalan folyamat, de ebben a prekognícióban biztosan nem erről volt szó. És a legfontosabb, hogy objektíven az igazságot fürkésszük és kitágítsuk a tudomány határait (ha szükséges), hogy az hitelt érdemlően tárja elénk az életet és a különféle folyamatokat. Ugyanis nem mindegy, hogy a valóságot próbáljuk megváltoztatni, vagy a róla alkotott képet.

 

 

Attila Cross

Keresztes Attila, a cikkek írója


A cikkeimben integrálom a nyugati pszichológiát a keleti filozófiával. Orvosi szaklapokban publikálok és 3 területről van egészségügyi szakvizsgám (keletei-nyugati medicina). 2005 óta dolgozom emberekkel és 350+ a nyilvános ajánlások (sikertörténetek száma) a honlapon.

 

20 év munka, több, mint 800 cikk (köztük van több 30 oldalas írás is), mely letesztelt, gyakorlati megoldásokon alapszik. Segítesz egy nemes ügyben, hogy minél több embernek segíthessünk megtartva az objektivitást?

Cikk kategória (angol, magyar)

AJÁNLOTT CIKKEK
vegetáriánusGanges